Nagyon sok olyan karácsonyi hagyomány létezik, amelyeket egyesek rég elfelejtettek, vagy nem is ismertek. Ma már nem minden ünnepi hagyomány él Magyarországon, hiszen az idők során sokat ezek közül elhagytunk, elfelejtettünk.
Az ünnepi hagyományok közül sok köthető Jézus születéséhez. Most ezek közül elevenítünk fel párat.
Régi karácsonyi hagyományok
A karácsonyi készülődés középpontjában mindig a vendégek álltak és állnak is mind a mai napig. A kisded várása minden család számára a karácsonyi ünnepek beteljesedését jelenti csakúgy, mint annak idején Betlehemben.
1223 óta léteznek a Betlehemi játékok és a Betlehem állítás.
Szent Ferenc volt az, aki a legelső Betlehemet felállította Olaszországban, Greccióban. Ebben a városban azóta is szinte minden nap karácsony van.
1223-ban Boldogságos Ferenc volt az, aki földbirtokos barátját kérte fel arra, hogy készítsen Betlehemet, azaz rendezzen be egy barlangot szalmával, szamárral, ökrökkel, jászollal és alkalmi színészek játsszák el a pásztorokat.
Messzi földekről érkeztek a zarándokok, hogy megtekintsék a Betlehemet. Az elbeszélések szerint, az egyik zarándok a tömegben felismerte isten gyermekét is.
Szent Ferenc nevéhez köthetők a születéstörténetek is. A Betlehem állítás és a születés történet az ünnepek ünnepét jelentette mindenki számára. A történelmi eseményt minden évben születéstörténetek eljátszásával tették még emlékezetesebbé, amelyek élő emberek játszottak el.
A ferences krónikában a legelső Betlehem felállításáról is szó esik. Greccio így vált zarándokhellyé és bármikor is látogatunk el oda az év során, ott mindig karácsony lesz. A városban folyamatosan tartanak karácsonyi szentmiséket.
Nagyon komoly előkészületeket tettek meg minden évben karácsonykor, hiszen az ünnepekre nagyon nagy gonddal készülődtek. Nem csak az istállók és a ház körül tettek rendet, hanem az emberi kapcsolatok ápolására is nagy hangsúlyt fektettek. A karácsony ez idő szerint az új és a régmúlt, azaz a kezdet és a vég találkozása. Ilyenkor mindenki megadta a tartozását, teljesítette az ígéreteket, lezárta a problémás ügyeket.
Házról házra jártak és köszöntőket mondtak egymásnak az emberek. Az egész faluközösség ünnepi lázban égett. Ajándékokat adtak egymásnak, közös játékokat szerveztek és elmentek együtt a misére.
17. századi néphagyományok
Még ma is sok helyen Betlehemeznek. A betlehemes játék tulajdonképpen Jézus születését mutatja be. Mára már számos népi változata ismert. A legrégebbi betlehemes játékok még a 17. századból maradtak ránk.
Maga a betlehemes játék több részből, jelenetből áll össze. A bűnbeesést mutatja be a paradicsomjáték, Szűz Mária és Szent József szállás keresése a következő jelenet, amikor elmennek az újszülött Jézushoz az a pásztorjáték.
A szentcsalád-járás még ma is sok helyen divat. Összesen 9 család áll össze a Szent család tiszteletére és december 15-től egészen karácsony estig a Szent Családnak szállást adjanak. Természetesen a Szent Családot ábrázoló képnek adnak szállást.
Régi karácsonyi hagyomány a regölés
A téli ünnepkörök közül a regölést érdemes megemlítenünk. A regölés hatalmas zajjal járt, ezekben a napokban nem volt senkinek egy nyugodt perce sem, hiszen hatalmas zajjal járták körbe a házakat miközben énekeltek és láncos bottal verték az ütemeket. Igen gazdag szöveg anyaggal a pogány keresztény korszakváltás is érezhető az előadásokon.
Ünnepi lakoma a böjt után
Az ünnepi lakoma a karácsony egyik nagyon fontos eleme mind a mai napig. December 24-én éjfélig mindenhol szigorú böjtöt tartottak, ez volt a karácsony böjtje, amit 1966-ban VI. Pál pápa szüntetett meg.
Régen az idősebb emberek olyannyira betartották a böjtöt, hogy egész nap só és kenyér valamint víz volt csak fogyasztható. Karácsony este, az ünnepi asztalon növényi eredetű táplálék volt megtalálható, ezen kívül semmi, még hal sem.
Az oltárt jelképezi a karácsonyi ünnepi asztal
A hívőknek mindig az oltárt jelképezi az ünnepi asztal. Isten, amikor megszületett a fia, tulajdonképpen asztalt készített az emberek számára. A felállított asztal mindig a tisztaszobába került. Az asztal jelképezte a családot, az összetartást. Minden karácsonykor a plébános maga járta körbe a házakat és mondott áldást.
A karácsonyi abroszra az áldás előtt szénát, szalmát, magvakat és diót is szórtak. Az asztal alá pedig különböző szerszámokat helyeztek. Az éjféli mise után már az öregek is beszüntették a böjtöt és feltették az asztalra az ünnepi ételeket.
Leginkább disznótoros volt vacsorára, ez lehetett kolbász vagy akár kocsonya is. Angyali kolbásznak és angyali kocsonyának hívták.
Húsleves és galuska valamint töltött káposzta is sokszor került ilyenkor az ünnepi asztalra.
Palóc népszokás szerint a nagy lakoma előtt mindig fokhagymát fogyasztottak az erő szimbólumaként, almát az összetartozásért és diót az egészségük miatt.
A palócoknál szokás, hogy egész kenyér került az ünnepek idején az asztalra és azt csak a családfő vághatta fel miután az egész család már elfoglalta helyét az asztalnál.
A tej és a méz a Boldogasszony könnyeiből való
Nagyon régi karácsonyi hagyomány, hogy tej és méz is kerül az ünnepi asztalra, amely az ember és Jézus egységét jelzi. Jézus és Mária jelkép a mézelő méh, amely sokak szerint a Boldogasszony szívéből valamint könnyeiből vannak.
Természetesen a méznek régen gyógyító hatását is ismerték, hiszen mint orvosságot használták. A dió is ősi Krisztus jelkép, hiszen a dióbél a héjban ugyanúgy rejtőzködött, mint a kis Jézus anyja méhében. Maga az alma a kisdedet szimbolizálja, míg a mák a gazdagságot és a bőséget.
Karácsonyfa állítás
A karácsonyfa állítás hagyománya Magyarországon a a XVIII. században kezdett kialakulni, de a karácsonyfa története ennél sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Erről a linkre kattintva bővebben olvashatsz!
Kikopnak a régi szokások
Karácsonyfát szinte minden család állít a lakásban, sőt a közterek, áruházak és még a munkahelyek is feldíszített karácsonyfával várják az ünnepet.
Ezzel szemben számtalan olyan népszokás van, amelyet már nemigen tartunk, ilyen a böjt is, hiszen sokan már az éjféli mise előtt körbe ülik az ünnepi asztalt és jóllakottan érkeznek meg a templomba a misére. A dió és a mák legtöbbször a bejglik töltelékeként jelenik meg az ünnepi asztalokon, míg az alma egy finom rétesben vagy szintén a bejgliben.
A regölés ma már leginkább a falvakban jellemző, a nagyobb városokban karácsonykor ez nem divat. Ott a Halloween sokkal nagyobb mulatságnak számít.
A disznótoros ételek természetesen nagyon sok otthonban az ünnepi asztalon fellelhetők, de sokszor a rántott hal vagy a pulykasült az, amit legtöbben elkészítenek. Az utóbbi években Szentestén az éjféli misére járók száma is csökkent, hiszen a mai rohanó világban inkább mindenki a családjával tölti azt a pár órát is.
A családok sokszor összegyűlnek. Dédnagymamák, nagymamák, szülők, gyerekek mind egy helyen ünneplik a karácsonyt, ami természetesen az összetartozást jelképezi.
Ha tetszett a karácsonyi szokásokat bemutató írásom, kérlek oszd meg a közösségi oldaladon! Hadd ismerjék meg a barátaid is!