Ha nem szeretnél halálos bűnt elkövetni tudatlanságod miatt, akkor érdemes átolvasnod ezt az írást. Mert aki a parancsolt ünnepet elmulasztja, az halálos bűnt követ el!
Nem vitás: több helyen is olvashattál ezekről az ünnepnapokról. De vagy nem elég részletesen, vagy a parancsolt ünnepeket és a főünnepeket összekeverve.
Természetesen most helyre tesszük ezeket a fogalmakat. És azt is megtudod, hogy jön a képbe a halálos bűn.
Katolikus parancsolt ünnep jelentése
A katolikus parancsolt ünnep a wikipedia meghatározása szerint olyan egyházi ünnepnap, amelyet a katolikus híveknek szentmisén való részvétellel és a köznapi munkától való tartózkodással kell megtartaniuk.
Ha valaki ezeket elmulasztja, az halálos bűnt követ el.
Ennek azért van jelentősége, mert ezek után csak akkor lehet szentáldozáshoz járulni, ha a misemulasztást meggyóntad. Ha mégis áldozol, akkor szentségtörést követsz el!
Mielőtt a dátumokra rátérünk, elmondom, hogy a vasárnapok és vasárnapra eső egyházi ünnepek parancsolt ünnepnapnak számítanak.
A szentmisén való részvételi kötelezettséget azonban nem csak az adott napon teljesítheted – de erről majd az írásom végén.
Parancsolt ünnepnapok, dátumok
A magyar katolikus egyházban – a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül – jelenleg az alábbi napokon kötelező a szentmisén való részvétel és – lehetőség szerint – a munkaszünet:
- Január 1. Szűz Mária, Isten anyja ünnepe;
- Január 6. Vízkereszt, Urunk megjelenése;
- Augusztus 15. Nagyboldogasszony;
- November 1. Mindenszentek;
- December 25. Urunk Születése, Karácsony
Ezeken a jeles egyházi napokon érdeklődj a misékről, mert előfordulhat hogy ilyenkor külön miserend van.
A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tehetsz, ha bárhol, ahol katolikus rítus szerint végzett misét tartanak és azon részt veszel.
És nem csak magán az ünnep napján, hanem akár az előző nap estéjén is.
Minden parancsolt ünnep Főünnep, de nem minden főünnep parancsolt ünnep
Azt ígértem, hogy a főünnepekről is beszélek.
A parancsolt ünnepek mindegyike beletartozik a főünnepek közé, melyek az alábbiak:
- január 1. Szűz Mária, Isten anyja (Újév)
- január 6. Urunk megjelenése (Vízkereszt)
- március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
- március 25. Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)
- Húsvét
- Urunk mennybemenetele
- Pünkösd
- Szentháromság vasárnapja
- Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja)
- Jézus Szentséges Szíve (Úrnapját követő péntek)
- június 24. Keresztelő Szent János születése
- június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok
- augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)
- augusztus 20. Szent István király
- október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
- november 1. Mindenszentek
- Krisztus, a mindenség királya (Krisztus Király)
- december 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
- december 25. Urunk születése (Karácsony)
- továbbá a helyi fővédőszent és a templom felszentelésének évfordulója.
Összefoglaló
Most megtudhattad, hogy mit jelent a parancsolt ünnep kifejezés. Azt is megismerhetted, hogy mely napok tartoznak ebbe a körbe és milyen bűnt követsz el, ha ezeken a napokon kihagyod a szentmisét. Arra is fény derült, hogy minden parancsolt ünnep főünnep, de nem minden főünnep parancsolt ünnep.
Ugye nem felejted el ezeket a fontos dátumokat?
Forrás: Magyar Katolikus Egyház oldala