Ami a nagyvilágban Valentin-nap, az Bálint-nap Magyarországon? Igen is, meg nem is. Február 14-ét ugyanis kicsi hazánkban is inkább Valentin-napként ünneplik a szerelmesek, mint Bálint-napként. Kivéve a Bálintokat, akiknek ezen a napon van a névnapjuk.
Vajon véletlen az, hogy február 14-én, a szerelmesek napján Valentin névnap és Bálint névnap is van?
Természetesen nem, hiszen az idegen eredetű Valentin magyar megfelelője a Bálint. A katolikus egyházban a szerelmesek védőszentje Szent Bálint (latinul: Valentinius), akinek az ünnepnapja február 14-e… Hitted volna, hogy a szerelmesek napja valamilyen módon az egyházhoz kapcsolódik? Pedig így van, csak manapság ez a kapcsolat már feledésbe merült.
A következőkben megnézzük, hogy a Bálint-nap Magyarországon milyen hagyományokkal rendelkezik, vannak-e népszokások az ünnep kapcsán?
Bálint-napi népszokások Magyarországon
A 14. században Bálint, Terni püspöke vértanú halált halt keresztény hite miatt. A legenda szerint halála előtt egy üzenetet küldött egy olyan lánynak, aki korábban vak volt, de a püspök visszaadta a látását. Az üzenetre annyit írt: “A Te Bálintod”. Sokan azt gondolják, hogy innen ered a Valenin-napi üzenetküldés szokása. Nálunk is sokan küldözgetnek szerelmes üzeneteket ezen a napon.
Az igazság az, hogy Bálint-napi népszokások Magyarországon csak a 90-es évek óta kapcsolódnak a szerelemhez. Azóta viszont minden fiatal szerelmes kötelességének érzi, hogy virággal, apró ajándékkal és szerelmes üzenetekkel kedveskedjen szerelmének. De mi volt korábban?
Hiedelmek, népszokások, egészen meglepő babonák Bálint-naphoz kapcsolódóan
A népi megfigyelésben volt nagy szerepe Bálint-napnak. Azt tartották, ha február 14-én hideg, száraz idő van, akkor az az évi termés jónak ígérkezik.
Ezen a napon mindenhol megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét, valamint visszatérnek a vadgalambok is. Ezzel egyértelművé válik, hogy vége van a télnek, közeledik a tavasz!
A Bálint-napi babonák egy része a szerelemhez kapcsolódik. Egyes helyeken például azt tartották, hogy ha a hajadon lányok a február 13-án, éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. Egy másik “holtbiztos” tipp a jövendőbeli megismerésére: a párna alá babérlevelet kellett tenni Bálint-napon, így a lány álmában megjelent a jövendőbelije.
A legfurcsább legényfogó babona előírásait elég nehéz követni. Először is keresni kellett egy kilenc magú almát, ami azért volt nehéz feladat, mert az almán kívülről nem látszik, hány magja van belül. Ha megvolt az alma, el kellett fogyasztani, majd a kilenc magot (ugye nem etted meg a magokat?!) bele kellett csempészni a kinézett legény zsebébe Bálint-napon. Ezzel kész is volt a legényfogó terv, a legény holtbiztos, hogy elvette a lányt…
A borosgazdák is mindig ügyeltek rá, hogy ne mulasszák el a Bálint-napot. A cserszegtomaji gazdák Bálint-napkor megkerülték a birtokukat napkelte előtt, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön azt gondolták, hogy ha a szőlő négy sarkán megmetszik a tőkéket, akkor a madarak és a tolvajok egyaránt távol maradnak a terméstől.
Amint látod a Bálint-nap Magyarországon hajdanán inkább a népi hiedelmekről szólt, mintsem a szerelemről. Manapság ezek a babonák egyre inkább feledésbe merülnek és a szerelmesek is inkább Valentin-nap alkalmából köszöntik egymást Bálint-nap helyett.
Ha tetszett az írásom, kérlek oszd meg a közösségi oldaladon, had ismerjék meg a barátaid is!
