Pünkösd az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amelyet Húsvét után az ötvenedik napon ülünk meg. Az egyházi hagyomány szerint a Szentlélek kiáradásának ünnepe, amely a keresztény egyház születését is jelenti. Azonban pünkösd nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír: a pünkösdi népszokások és hagyományok gazdag tárháza nyújtotta a közösségeknek az összetartozás élményét. Vajon milyen szokások és hagyományok formálják ezt a különleges ünnepet?
Pünkösdi népszokások, hagyományok
Májusfa állítás és bontás
A májusfa, amelyet a fiatalság az udvarlás jelképeként állított, a tavasz érkezését és az élet megújulását szimbolizálja. Színes szalagokkal, étellel, itallal díszítették, és május elsejére virradó éjszaka állították.
Pünkösd környékén általában díszes kísérettel bontották le a májusfákat, amely esemény szórakozási lehetőséget is nyújtott a közösség számára. De vajon miért lett ilyen fontos egy fa állítása és díszítése?
Pünkösdi király választása
A pünkösdi király választása az egyik legismertebb hagyomány, amely általában összetett ügyességi és fizikai próbatételeken alapult. A 17. századtól vannak adatok a pünkösdi király választásról, akit többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választottak meg.
A győztes, vagyis a pünkösdi király, egy évig különleges kiváltságokat élvezett, és a közösség nagy tisztelettel tekintett rá.
Egyebek mellett akár egy évig ingyen ihatott a kocsmában.
Szólás is született a pünkösdi királyságról:
Rövid, mint a pünkösdi királyság.
Pünkösdi párválasztás
Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak pünkösdkor. Zöld ágakkal feldíszített csónakon pünkösd másnapján ladikáztak a fiatal szerelmesek.
Pünkösdi mátkatálküldés
Egy múlt századi írás Egerhez köti ezt a népszokást. A legény a kiválasztott lányhoz mátkatálat küldött, amiben bor és kalács volt. Ha a lánynak tetszett a fiú, akkor hasonló tálat küldött neki vissza. A küldönc általában egy fiatal lányka volt, aki néhány krajcárt kapott a tálak hordásáért.
Pünkösdi királynéjárás
Ez a hagyomány a dunántúlon volt elterjedt. Egy fiatal lányt, aki a királyné szerepét töltötte be, fehér ruhába öltöztettek, aki kísérettel végigvonult a falun. Eközben áldást kértek a házakra és a termésre. Pénzt és ennivalót kapott a falunk átvonuló csapat, amit elosztottak, illetve közösen elfogyasztottak.
Pünkösdölés
Fiatal fiúk és lányok táncolva és énekelve mentek keresztül a falun. A pünkösdi király és királyné páros a kíséretével vonult fel. Volt, ahol a kis csapat egy lakodalmi menethez hasonlított, menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált.
A lényege, hogy gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Pünkösdi táncmulatságok
Pünkösdi táncmulatságok alatt a közösségi mulatságokat, bálokat és játékokat értjük. Ezek az események lehetőséget adtak a fiatalok ismerkedésére és az idősebbek szórakozására. De vajon milyen módon jöttek össze ezek a mulatságok, és mitől voltak olyan emlékezetesek?
Törökbasázás
A pünkösdi Törökbasázás egy vidám és jellegzetes magyar népszokás, amely a tavaszi megújulás és a közösségi élet ünneplésének része. A Sopron környékről eredő pünkösdi népszokás során egy személyt öltöztettek be töröknek, akit aztán különböző játékok során „basáztak”, azaz ütlegeltek.
Az ütlegelők hőstetteikért pénzt és tojást kaptak. (Mint locsoláskor.)
A Törökbasázásnak több réteges jelentése is volt: egyrészt a török hódoltság emlékeinek szimbolikus legyőzése, másrészt a tél végső elűzése és a termékenység varázslata.
Borzakirály, borzajárás
A borzakirály elnevezése a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Egyházasfaluból származik, ahol Pünkösdkor borzakirályt (bodzakirályt) választottak. A kiválasztott bodzaköpenyt viselt, amiben körbekísérték a falun.
Pásztorok megajándékozása Pünkösdkor
A helyi pünkösdi szokásoknak megfelelően bizonyos ünnepélyes formák közt a pásztorok bort és kalácsot szoktak kapni a gazdáktól a kihajtott állatok számának megfelelő mértékben. A megajándékozottak boldog pünkösdi ünnepet kívántak a gazdáknak.
De nem csak a pásztorokat ajándékozták meg, kapott kalácsot és bort a gulyás, a csikós, a csordás, a juhász és a kondás is.
(A szerk.: Meg tudod mondani, hogy melyik foglalkozáshoz milyen állatok kihajtása és őrzése kapcsolódik? Pl.: a kondás a disznókat őrizte.)
Pünkösd, a keresztény ünnepek időszaka
A pünkösdi ünnepkör több hétig tartó időszak, amibe több szokás tartozik. Alapvetően négy részre oszthatjuk:
- Áldozócsütörtök: Húsvét után a 40. nap, a Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe
- Pünkösd: a Szentlélek kiáradásának ünnepe, Húsvét után 50. nap.
- Szentháromság ünnepe: a háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg.
- Úrnapja: az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe, Pünkösd után két héttel tartják.
Zárszó
Ezek voltak a pünkösdi népszokások, hagyományok. Ez az ünnep is rendkívül sokszínű és különleges hagyományokkal rendelkezik. Minden tájegységnek megvan a maga hagyománya, amit az ünnepek alkalmával érdemes feleleveníteni.
